A radiátor működése, szerepe, teljesítménye
2006. október 22. - www.vgl.hu (Frissítve: 2008.10.15.)

A cikk aktualitását az adja, hogy egyre gyakrabban lehet találkozni szuper- és hipermarketek szóróanyagiban, reklámújságjaiban akciós radiátorokkal. Jellemzően vagy nincs megadva teljesítményérték (ez a jobbik eset), vagy rá van írva egy konkrét teljesítményérték pl. 1000 W. Mivel még egyszer sem találkoztam a fent említett kategóriában olyan hirdetéssel, ahol - akár apróbetűvel is - írnák, hogy "a megfelelő típusú és méretű radiátor kiválasztásában kérje szakembereink segítségét", vagy valami hasonlót, félrevezetőnek érzem az ilyen típusú akciózást. Azt a látszatot keltik (a meglátásom szerint), hogy radiátorcsere esetén az egyetlen feladat elmenni a boltba és megvenni azt a radiátort, ami legjobban tetszik. Mint az alább látható, mind a radiátor tényleges teljesítményének számítása, mind a megfelelő típusú és méretű radiátor kiválasztása öszetett feladat, mindkettő sok tényezőtől függ, figyelembe kell venni többek között a fűtési rendszer, a környezet, a beépítési hely és helyzet sajátosságait.

Az egyik legelterjedtebb fűtési forma, amikor adott hőmérsékletű vizet - mint hőhordozó közeget - radiátorba vezetünk. A víz a radiátorban lehűl, miközben a radiátor fűti az adott helyiséget. A radiátorok feladata, hogy egy adott helyiség hőveszteségét pótolják. Hogy mekkora a helyiség hővesztesége, több tényezőtől függ:


A radiátor hőteljesítményét nem lehet egyetlen számmal jellemezni, mert több tényezőtől függ:
Megjegyzés: természetesen a teljesítmény függ az átáramló víz mennyiségétől (tömegáramától) is. Adott típusú radiátor esetén azonban, adott belépő vízhőmérséklet, valamint adott helyiséghőmérsékelt mellett, a tervezett kilépő vízhőmérséklet csak egyféle tömegáram mellett valósul meg. Ily módon a megadott változók "tartalmazzák" a tömegáramot is.

Az első három tényezőből számítható egy közepes hőmérsékletkülönbség: Δtk=(te + tv)/2 - tb. A régi szabványos értékek 90/60/20 oC-ok voltak, azaz:
te = 90 oC
tv = 70 oC
tb = 20 oC

Ezekből a közepes hőmérsékletkülönbség a fenti képlet alapján 60oC-ra adódik, a hozzá tartozó hőteljesítmény pedig a Q60. Ezt a Q60-as értéket adják meg általában a katalógusok a radiátor hőteljesítményeként.

Megjegyzés: az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a legtöbb gyártó ma már a 90/70/20 oC-hoz tartozó hőteljesítmények mellett, egyéb teljesítményeket is meg ad: pl. a 90/70/16, 90/70/18, 90/70/22, 90/70/24, esetleg 75/65/16, 75/65/18, 75/65/20, 75/65/22, 75/65/24 típusú rendszerre vonatkozó hőteljesítmény értékeket

A tapasztalat viszont az, hogy a megadott rendszertípusok általában nem fedik azt a konkrét rendszert, amit ki akarunk alakítani, vagy ahol korszerűsíteni szeretnénk, ezért a gyártók megadják azt az összefüggést (esetleg monogrammot), amivel tetszőleges típusú rendszerre átszámítható a radiátor teljesítménye. Az átszámítás feltétlenül fontos, a helyes méretű radiátor kiválasztásához.
A valóságban ma már 90/70oC-os radiátoros rendszert nem terveznek, helyette a 70/55oC-os előremenő / visszatérő hőmérsékletű rendszer a gyakoribb. (Kondenzációs kazánok esetén radiátoros rendszerben még ennél is alacsonyabb 60/45°C hőlépcsőt alkalmazunk.) A túl magas előremenő hőmérséklet esetén fennáll a veszélye a porpörkölődésnek (ez kellemetlen szagokkal jár) valamint az égési sérüléseknek. Másrészt gazdaságossági szempontból is előnyösebb az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővíz alkalmazása. Ebben az esetben a közepes hőmérsékletkülönbség (20oC-os helyiséghőmérséklet esetén) (70+55)/2-20=42,5 oC - az ehhez tartózó radiátor-hőteljesítmény pedig Q42,5. Tehát ahhoz, hogy az adott körülmények között megkapjuk a radiátor hőteljesítményét, át kell számolni a Q60-as katalógus értéket, a mi rendszerünkre, helyiségünkre jellemző Q42,5-re. Mindebből az is következik, hogy más lesz ugyanazon típusú és méretű radiátornak a tényleges hőteljesítménye, ha egy 16 oC-os előszobába teszem, mintha egy 20 oC-os lakószobába, vagy egy 24 oC-os fürdőszobába tenném. Minél melegebb helyiségben van, annál nagyobb radiátorra van szükség ugyanakkora hőteljesítmény mellett.
Ugyancsak változik ugyanannak a radiátornak a leadott teljesítménye a beépítés helyének és helyzetének függvényében. Nem mindegy, hogy szabadon, falfülkében, parapet mögött elrejtve stb. van beépítve az adott radiátor.

A radiátorkiválasztás tehát alaposabb megfontolásokat igényel akár korszerüsítés, akár új rendszer kialakítása esetén. Fontos szempont, hogy semmiképpen ne legyen alulméretezve a radiátor, de lehetőleg az indokolt biztonsági mértéknél jobban ne legyen felülméretezve sem a rendszer.
Valamekkora mértékű túlméretezés az általában elkerülhetetlen, viszont fontos, hogy valamennyi helyiségben azonos legyen a felülméretezés mértéke. Az alulméretezést mint problémát nem kell külön magyarázni, belátható hogy ebben az esetben egy hidegebb téli napon a komfortérzetünkhöz szükséges 20-21-22 oC-os szobahőrméséklet nem biztosítható.
Az indokolatlanul nagy túlméretezés növeli egyrészt a beruházási költségeket, másrészt az üzemeltetés sem lesz gazdaságos. Az egyes helyiségek radiátorainak eltérő mértékű felülméretezése szabályozási problémákat vet fel. Könnyen előfordulhat, hogy míg az egyik helyiségben éppen csak elérhető a kívánt hőmérséklet a másik helyiségben 2-3-4 oC-kal magasabb lesz mint amennyire szükségünk lenne.

Vincze Gábor
VGL 79 Kft.