A radiátor működése, szerepe, teljesítménye
2006. október 22. -
www.vgl.hu (Frissítve: 2008.10.15.)
A cikk aktualitását az adja, hogy egyre gyakrabban lehet találkozni szuper- és hipermarketek szóróanyagiban,
reklámújságjaiban akciós radiátorokkal. Jellemzően vagy nincs megadva teljesítményérték (ez a jobbik eset),
vagy rá van írva egy konkrét teljesítményérték pl. 1000 W. Mivel még egyszer sem találkoztam a fent említett kategóriában
olyan hirdetéssel, ahol - akár apróbetűvel is - írnák, hogy "a megfelelő típusú és méretű radiátor kiválasztásában
kérje szakembereink segítségét", vagy valami hasonlót, félrevezetőnek érzem az ilyen típusú akciózást. Azt a
látszatot keltik (a meglátásom szerint), hogy radiátorcsere esetén az egyetlen feladat elmenni a boltba és megvenni
azt a radiátort, ami legjobban tetszik. Mint az alább látható, mind a radiátor tényleges teljesítményének számítása,
mind a megfelelő típusú és méretű radiátor kiválasztása öszetett feladat, mindkettő sok tényezőtől függ,
figyelembe kell venni többek között a fűtési rendszer, a környezet, a beépítési hely és helyzet sajátosságait.
Az egyik legelterjedtebb fűtési forma, amikor adott hőmérsékletű vizet - mint hőhordozó közeget -
radiátorba vezetünk. A víz a radiátorban lehűl, miközben a radiátor fűti az adott helyiséget.
A radiátorok feladata, hogy egy adott helyiség hőveszteségét pótolják.
Hogy mekkora a helyiség hővesztesége, több tényezőtől függ:
- a külső határolószerkezetek felületének méretétől (nyílászárók, falszerkezetek, födémek)
- a külső határolószerkezetek (nyílászárók, falak, födémek) hőátbocsátási tényezőjétől
(minél szigeteltebb az adott határolószerkezet, annál kisebb ez a tényező, és annál kisebb az
adott szerkezeten a hőveszteség)
- a nyílászárok zárt állapotban lévő légáteresztő képességétől
- a helyiség (előírt) hőmérsékletétől (lakószoba esetén (egyéb igény hiányában) 20 oC)
- a földrajzi helyre jellemző kinti méretezési hőmérséklettől (Budapesten ez -13 oC)
A radiátor hőteljesítményét nem lehet egyetlen számmal jellemezni, mert több tényezőtől függ:
- a fűtővíz hőmérsékletétől a radiátorba történő belépés előtt (továbbiakban: előremenő hőmérséklet, te)
- a fűtővíz hőmérsékletétől a radiátorból történő kilépés után (továbbiakban: visszatérő hőmérséklet, tv)
- a helyiség belső hőmérsékletétől (tb)
- a radiátor típusától, kialakításától, elhelyezésének körülményeitől
Megjegyzés: természetesen a teljesítmény függ az átáramló víz mennyiségétől (tömegáramától) is.
Adott típusú radiátor esetén azonban, adott belépő vízhőmérséklet, valamint adott helyiséghőmérsékelt mellett, a tervezett kilépő vízhőmérséklet
csak egyféle tömegáram mellett valósul meg. Ily módon a megadott változók "tartalmazzák" a tömegáramot is.
Az első három tényezőből számítható egy közepes hőmérsékletkülönbség: Δtk=(te + tv)/2 - tb.
A régi szabványos értékek 90/60/20 oC-ok voltak, azaz:
te = 90 oC
tv = 70 oC
tb = 20 oC
Ezekből a közepes hőmérsékletkülönbség a fenti képlet alapján 60oC-ra adódik, a hozzá tartozó hőteljesítmény pedig a Q60.
Ezt a Q60-as értéket adják meg általában a katalógusok a radiátor hőteljesítményeként.
Megjegyzés: az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a legtöbb gyártó ma már a 90/70/20 oC-hoz tartozó hőteljesítmények mellett,
egyéb teljesítményeket is meg ad: pl. a 90/70/16, 90/70/18, 90/70/22, 90/70/24, esetleg 75/65/16, 75/65/18, 75/65/20, 75/65/22, 75/65/24
típusú rendszerre vonatkozó hőteljesítmény értékeket
A tapasztalat viszont az, hogy a megadott rendszertípusok általában nem fedik azt a konkrét rendszert, amit ki akarunk alakítani, vagy ahol korszerűsíteni szeretnénk,
ezért a gyártók megadják azt az összefüggést (esetleg monogrammot), amivel tetszőleges típusú rendszerre átszámítható a radiátor teljesítménye.
Az átszámítás feltétlenül fontos, a helyes méretű radiátor kiválasztásához.
A valóságban ma már 90/70oC-os radiátoros rendszert nem terveznek, helyette a 70/55oC-os előremenő / visszatérő hőmérsékletű rendszer a gyakoribb.
(Kondenzációs kazánok esetén radiátoros rendszerben még ennél is alacsonyabb 60/45°C hőlépcsőt alkalmazunk.)
A túl magas előremenő hőmérséklet esetén fennáll a veszélye a porpörkölődésnek (ez kellemetlen szagokkal jár) valamint az égési sérüléseknek.
Másrészt gazdaságossági szempontból is előnyösebb az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővíz alkalmazása.
Ebben az esetben a közepes hőmérsékletkülönbség (20oC-os helyiséghőmérséklet esetén) (70+55)/2-20=42,5 oC - az ehhez tartózó radiátor-hőteljesítmény pedig Q42,5.
Tehát ahhoz, hogy az adott körülmények között megkapjuk a radiátor hőteljesítményét, át kell számolni a Q60-as katalógus értéket, a mi rendszerünkre,
helyiségünkre jellemző Q42,5-re. Mindebből az is következik, hogy más lesz ugyanazon típusú és méretű radiátornak a tényleges hőteljesítménye, ha egy 16 oC-os
előszobába teszem, mintha egy 20 oC-os lakószobába, vagy egy 24 oC-os fürdőszobába tenném. Minél melegebb helyiségben van, annál nagyobb radiátorra van szükség
ugyanakkora hőteljesítmény mellett.
Ugyancsak változik ugyanannak a radiátornak a leadott teljesítménye a beépítés helyének és helyzetének függvényében. Nem mindegy, hogy szabadon, falfülkében,
parapet mögött elrejtve stb. van beépítve az adott radiátor.
A radiátorkiválasztás tehát alaposabb megfontolásokat igényel akár korszerüsítés, akár új rendszer kialakítása esetén. Fontos szempont, hogy semmiképpen
ne legyen alulméretezve a radiátor, de lehetőleg az indokolt biztonsági mértéknél jobban ne legyen felülméretezve sem a rendszer.
Valamekkora mértékű túlméretezés az általában elkerülhetetlen, viszont fontos, hogy valamennyi helyiségben azonos legyen a felülméretezés mértéke.
Az alulméretezést mint problémát nem kell külön magyarázni, belátható hogy ebben az esetben egy hidegebb téli napon a komfortérzetünkhöz szükséges
20-21-22 oC-os szobahőrméséklet nem biztosítható.
Az indokolatlanul nagy túlméretezés növeli egyrészt a beruházási költségeket, másrészt az üzemeltetés sem lesz gazdaságos. Az egyes helyiségek radiátorainak
eltérő mértékű felülméretezése szabályozási problémákat vet fel. Könnyen előfordulhat, hogy míg az egyik helyiségben éppen csak elérhető a kívánt hőmérséklet
a másik helyiségben 2-3-4 oC-kal magasabb lesz mint amennyire szükségünk lenne.
Vincze Gábor
VGL 79 Kft.